A Gfk igazgatója szerint a kereskedelemmel és fogyasztással összefüggő adatsorokat a vásárlóerő függvényében érdemes értelmezni. Az EU 28 tagállamában az egy főre jutó vásárlóerő tavaly már a 16 ezer eurót is elérte az elmúlt évek dinamikus növekedése után. A bolti kiskereskedelem 2015-ben – Ciprus, Finnország és Görögország kivételével – valamennyi európai országban kiugróan nőtt. A magyarhoz hasonló, 5 százalék körüli bővülés még Romániában és Észtországban volt megfigyelhető – mondta Kozák Ákos.
A németországi Gfk Geomarketing idei becslése szerint, míg Európa legtöbb országában további 1,1 százalékos növekedés várható, addig Magyarországon és a környező országokban ennél jelentősebb erősödés valószínű – hangzott el a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetségének konferenciáján.
A vasárnapi boltzár eredményeképpen a kiskereskedelem várt visszaesése nem következett be, ám az újranyitás hatására valódi növekedést várnak az iparág szereplői. A munkaerőhiány a negatív oldalon visszahúzó erejű, és az iparágnak egyben a legfeszítőbb problémája. Emellett fel kell készülni arra, hogy a külföldre áramló magyar munkaerő nagy része nem tér vissza belátható időn belül, mert ehhez lényeges bérnövekedésre lenne szükség. Szintén a negatív oldalon szerepel a lakossági költések és a megtakarítások nem megfelelő megoszlása, azok egyensúlytalansága. A kereskedelmet befolyásoló szabályozói környezet kemény feltételei és kiszámíthatatlansága mindenképpen visszafogja az iparág fejlődését.
