A kiskereskedelmi forgalom és a háztartások fogyasztásának növekedéséhez hozzájárultak a magasabb reálbérek és az alacsony infláció. Így a háztartások napi fogyasztási cikkekre fordított költései is javuló tendenciát mutatnak, nőtt a vásárlások száma és a vásárlásonként a kasszánál hagyott összeg is, bár regionális összehasonlításban Magyarország még mindig elmaradásban van − közölte a GfK.
A tanulmány szerint a boltlátogatási szokásokat vizsgálva megállapítható, hogy a vásárlók tavaly is tovább racionalizálták döntéseiket. Ezt az is mutatja, hogy a háztartások kétharmada maximum három boltot keresett fel havi rendszerességgel.
A háztartások jellemzően a nagyobb összegű vásárlásokat fizetik kártyával. Értékforgalom alapján ez az arány 30 százalékra nőtt tavaly a 2013-ban mért 29 százalékról. Míg a hipermarketekben ez az arány a 49 százalékot is eléri, addig igen alacsony a kártyahasználat a hálózatoktól független kisboltokban, és a láncokhoz tartozó kisboltokban is a készpénzes vásárlás a jellemző.
Tavaly a hipermarketek két százalékpontot veszítettek piaci részesedésükből, amely így 24 százalék, a kisbolt-láncok pedig egy százalékpontot veszítettek, így részesedésük 14 százalék lett. A diszkontok és szupermarketek tavaly is stabilan tartották 17-17 százalékos piaci részarányukat.
Az adatok szerint a lakóhelyhez közeli, jellemzően szűkebb áruválasztékot kínáló és jellemzően a saját márkákra támaszkodó diszkontüzletekben nőtt a vásárlásonként elköltött összeg. Ebből arra lehet következtetni, hogy a nagybevásárlások egy része a városszéli hipermarketekből a diszkontokba helyeződik át - mutatott rá a GfK tanulmánya.
