A NAV az elmúlt mintegy négy és fél évben százezernél is többször vizsgálta a munkaadóknál a foglalkoztatás körülményeit. A legjellemzőbb jogsértés, hogy a munkáltató egyáltalán nem, vagy csak későn jelenti be a foglalkoztatást. Sokszor ugyan megtörténik a bejelentés, de nem a valós munkaidőre.
A legtöbb szabálytalanság az egyszerűsített foglalkoztatásnál fordul elő. Tipikus eset például, amikor a dolgozó azt állítja, hogy munkáját egyszerűsített foglalkoztatottként végzi, miközben a bejelentése csak az ellenőrzés után, vagy közben történt meg. Olyan is előfordult, hogy az alkalmazott azt sem tudta megmondani, hogy milyen jogcímen dolgozik az adott munkaterületen, de az ellenőrzés után egyszerűsített foglalkoztatottként jelentik be.
Az elmúlt évek tendenciáinak megfelelően továbbra is azoknál a munkáltatóknál a leggyakoribbak a visszaélések, ahol az átlagosnál több munkavállalóra van szükség, például a mezőgazdasági idénymunkánál, egyéb szezonális munkáknál; vendéglátóhelyeken, strandon, piacon, a termelő- és feldolgozóiparban, és különböző szolgáltatási ágazatokban, fuvarozó cégeknél, valamint építőipari vállalkozásoknál.
A jogsértések miatt 2011-ben több mint 635 millió forint, 2012-ben majdnem 808 millió forint, 2013-ban mintegy 942 millió forint, 2014-ben majdnem 1,3 milliárd forint, továbbá 2015 augusztusáig több mint 533 millió forint mulasztási bírságot szabott ki a NAV.
