Úgy tűnik, a kormány tovább folytatná az elsősorban külföldi tulajdonú kiskereskedelmi láncok elleni harcát, ugyanis több olyan javaslatról is tárgyal, amelyek ilyen-olyan indokkal megsarcolnák az áruházláncokat. Az Indexhez eljutott kormányzati előterjesztés, amelyet a Lázár János vezette Miniszterelnökség és a Varga Mihály vezette Nemzetgazdasági Minisztérium nyújtott be, többek között minimum évi 20 milliárd forintot hajtana be az áruházaktól a parkolás megadóztatásával, emellett törvényben rögzítené, hogy mennyit költhetnek reklámra, ellehetetlenítené az áruházak ingyenes buszait és kötelező létszámnövelést is elrendelne. Mindezt pedig részben az elmúlt hetek élelmiszerbotrányaira hivatkozva.
Az „egyes fogyasztóvédelmi és a munkavállalók védelmével kapcsolatos intézkedések végrehajtásáról a kereskedelempolitikai akciótervvel összefüggésben” című előterjesztést február 28-án terjesztette elő a Miniszterelnökség és az NGM, az Index információi szerint szerdán tárgyal is róla a kormány. A szöveg indoklása sűrűn hivatkozik az elmúlt hetek botrányára, miszerint, hogy nem pontosan ugyanazt a terméket hozzák ugyanazon márkanév alatt Magyarországra, Szlovákiába és Ausztriába az élelmiszeripari multik. Bár ez a botrány nem az áruházláncok saját márkás termékeire vonatkozott, így igazából ehhez nem az áruházakat kellene elsősorban szabályozni, ez nem gátolja meg a kormányt abban, hogy ezzel indokoljon az áruházak életét elég komolyan megnehezítő javaslatokat.
Néhány pont a tervezetből, amelyek nagyon fájdalmasan érintenék a bolthálózatoknak:
Környezethasználati díj a parkolókra: a kormány vagy a környezet használatáról, vagy a kereskedelemről szóló törvény alapján (ezt még nem döntötték el) megadóztatná az élelmiszerláncok parkolóit. A díj bevezetéséhez először fölmérnék, hogy mennyi parkoló is van, de úgy állapítanák meg a díj mértékét, hogy éves szinten kb. 20 milliárd forintot kellene ezért fizetni a cégeknek. Ez alól csak a 2000 fősnél kisebb településeken lévő boltok kapnának felmentést.
Maximált reklámköltés: a reklámtörvényt úgy módosítanák, hogy a napi fogyasztási cikkeket áruló üzletek a bevételüknek maximum 0,5 százalékát költhetnék reklámra, mert így „a fogyasztók tudatosabban választhatnak a termékek közül, illetve a kisebb üzletek versenyhátránya is csökkenhet". A javaslat azt is megjegyzi, hogy a kisker multik nagyrészt az R-time (vagyis az RTL csoport) és AtMedia csatornáin hirdetnek.
Emellett reklámnak minősülne, ha egy lánc ingyenes buszjáratot üzemeltet, és az is kiderül, hogy ezek a buszok befolyásolják és félrevezetik a fogyasztókat, szennyezik a környezetet és kárt okoznak a tömegközlekedésben.
Kötelező létszámbővítés: a kormány szerint a nagy áruházláncok nem foglalkoztatnak elég embert, ezért „a fogyasztók sok esetben nem kapják meg időben a megalapozott döntéshez szükséges, a megfelelő minőségű információkat”. Úgyhogy törvénybe írnák, hogy mennyi embert kell az áruházaknak alkalmazni. Ezt úgy csinálnák, hogy: „az előző évi bevételt el kell osztani 36 millióval (mivel a kereskedelmi láncok nettó árbevétele és átlagos létszáma alapján számítva az 1 főre jutó elvárt éves forgalom bruttó 36 millió forint), és az így kapott értéket egész számra kerekíteni kell.”
Bérpótlék és szabadnap: elővennék a vasárnapi zárva tartás visszavonása után előkerült, amúgy a szakszervezetek által is támogatott ötletet, hogy vasárnapi munkavégzés után 100 százalékos bérpótlékot kapjanak a dolgozók és havonta minimum két szabadnapjuk kötelezően hétvégére essen.
Ne legyen diszkont a diszkont: módosítanák, hogy mit jelentenek diszkont, illetve a szupermarket kategóriák, „mivel egyre több diszkont létesít hűtőpultot, ezzel kijátszva azt, hogy 2018. január 1. után a világörökségi területeken tovább üzemelhessenek, továbbá az ellenőrzések átláthatóvá tétele miatt javaslunk egy új üzletkategória – kisméretű szupermarket – bevezetését."
Tilos a gyűjtőcsomag: megtiltanák , hogy 400 négyzetméternél nagyobb boltban gyűjtőcsomagban áruljanak termékeket, kivéve gyümölcsöt-zöldséget és italokat, mert a kormány szerint ezek a csomagolások balesetveszélyesek és megnehezítik a fogyasztók tudatos választását. Ilyen csomagokban főleg a diszkontláncokban lehet termékeket kapni.
Fontos lépésnek tűnik emellett, hogy a kormány megerősítené és központosítaná az élelmiszerláncok ellenőrzését. Az élelmiszerbotrányra hivatkozva megerősítenék a Nébihet és a Fogyasztóvédelmi Hivatalt, a Gazdasági Versenyhivatal kapna egy külön elnökhelyettest, aki csak a napi fogyasztási cikkeket áruló boltokkal foglalkozna, a kiskereskedelmi szektor ellenőrzésének összehangolására pedig külön kormánybiztost neveznének ki.
Nem számít, ha balhézik az EU
Az első ránézésre látszik, hogy ezeknek a javaslatoknak a többsége gyanúsan nem felel meg az EU diszkrimináció elleni szabályainak, ezt pedig a javaslat kidolgozói is tudják. Az előterjesztés megjegyzi, hogy a kormány eddigi kereskedelempolitikai intézkedései is „élénk érdeklődést” váltottak az Európai Bizottságból, ahogy több folyamatban lévő kötelezettségszegési eljárás is van Magyarországgal szemben, például amiatt, hogy be akarták tiltani, hogy egy áruházlánc veszteségesen működjön. Éppen ezért számítani lehet arra, hogy újabb kötelezettségszegési eljárásokat indulnak majd a kormány javaslatai miatt.
Erre csak annyit ír az előterjesztés, hogy a kockázatok csökkentése érdekében, az Igazságügyi Minisztérium határozott javaslata alapján az intézkedések ne egy „csomagban”, hanem több külön, önálló lépésben fogadják el és vezessék be.
Az előterjesztés finoman megjegyzi, hogy azt „nem előzte meg külön társadalmi egyeztetés”. Arra vonatkozóan nincs ütemterv, hogy mikor nyújtanák azt be a parlamentnek az előterjesztés alapján készülő törvényjavaslatot, de úgy tűnik, a határidő attól függ, hogy mikorra számolják ki a parkolási adó mértékét. Az előterjesztés szerint ez úgy egy-másfél hónapot vesz igénybe. Akkor pedig majd kitölthetik az üres helyet, ami az előterjesztésben szereplő határozati javaslat szövegében most ott szerepel, hogy „Az (1) bekezdés szerint fizetendő környezethasználati díj mértéke: …”
A Miniszterelnökség reakciója
„A kormánynak továbbra is fontos az élelmiszeripar magyar szereplőinek erősítése, ugyanakkor eddig nem döntöttek a területen semmilyen szabályozási javaslatról” – közölte a Miniszterelnökségi Sajtóiroda szerdán. A Miniszterelnökség arra reagált, hogy az Index hírportálon a nap folyamán megjelent egy cikk, amelyben a többi között azt írták: eljutott hozzájuk egy kormányzati előterjesztés, amelyet a Lázár János vezette Miniszterelnökség és a Varga Mihály vezette Nemzetgazdasági Minisztérium nyújtott be, amely „minimum évi 20 milliárd forintot hajtana be az áruházaktól a parkolás megadóztatásával, de emellett törvényben rögzítené, hogy mennyit költhetnek reklámra, ellehetetlenítené az áruházak ingyenes buszait, és kötelező létszámnövelést is elrendelne".
A Miniszterelnökség közleményében az áll: a kormány 2010 óta kiemelten foglalkozik a kereskedelempolitika szabályozási kérdéseivel, és továbbra is fontos a szektor, valamint az élelmiszeripar hazai szereplőinek erősítése. Mint írták, időről időre természetesen felmerülnek lehetőségek, amelyeket a kormányzat különböző szakmai szinteken megfontol, ugyanakkor a kormány eddig nem döntött semmilyen szabályozási javaslatról.
„Bizonyosak vagyunk abban, hogy bármely intézkedéssel, amelyet a kormányzat hozni fog, a nemzetközi láncok azonnal Brüsszelhez fognak fordulni" – olvasható a közleményben. A kormány ugyanakkor nem a nemzetközi láncok profitjának növeléséért, hanem a hazai fogyasztók érdekeiért dolgozik, így minden a Brüsszel felől érkező támadással fel fogjuk venni a harcot” – fogalmaz a Miniszterelnöki Sajtóiroda közleménye.
Forrás: Élelmiszer.hu
