2016-ban folytatódott az elmúlt évek mélyrepülése a bolti kiskereskedelmi hálózatban, ahol folyamatosan mennek tönkre a kisboltok és szinte minden esztendőben csökkent a kiskereskedelmi értékesítőhelyek száma. 2013-tól ugyan évről-évre nő a forgalom, de a boltok száma pontosan ellenkezőleg változik, nem nőtt, hanem csökkent. Kivétel nélkül minden esztendőben 2013-2016 között, pedig a kiskereskedelmi értékesítés együtt számolva közel 20%-kal emelkedett ezekben az években.
Hosszabb távon vizsgálódva is kétségtelen tény a kisboltok térvesztése, ráadásul a boltszám csökkenésének nagyságrendje kísértetiesen hasonló volt az elmúlt néhány esztendőben. A vasárnapi boltzár időszaka még békésebbnek is tűnhet, hiszen akkor kisebb arányú volt a boltbezárás.
A kisboltok tönkremenetelének hátterében több ok is fellelhető. A döntő az erős piaci verseny, ahol a nagyláncok nagy fölényben vannak a széles választékkal és a kedvezőbb árakkal, ráadásul folyamatosan terjeszkednek. A vásárlók feltehetően a kisboltok keserűségeit, kényelmetlenségeit is látják, amikor nincs pénz szebb küllemű boltberendezésre, felújításra, vagy éppen az eladó bérére, így például nem véletlen a sok "rögtön jövök" táblácska az időnként lehúzott redőnyökön. Végül a vásárló maga dönti el, hogy hol vásároljon a család, hát eddig úgy döntött, hogy sok kisbolttól elfordult.
A kistelepüléseken a legnagyobb a baj, mivel ott nagyobbrészt élelmiszerboltok vannak, ahol a pult mögé már szakképzett eladó kell, ami most már különösen drága egy kisboltosnak a 160 ezer forint feletti kötelező minimálbérrel. Ezeknek a boltoknak a korábbi dohányáru értékesítés tiltás sem tett jót, hiszen nem mindenki tudott közülük trafikot is nyitni (vagy elkülöníteni ehhez helyet, a legkisebb településeken).
A plázastop fékezte valamelyest az élelmiszeres diszkontláncok terjeszkedését, de megállítani nem tudta, így összességében nem sok minden védi ma a kisboltokat. Mindazonáltal, az iparcikkes boltok száma sokkal jobban csökkent, mint az élelmiszereseké: nagyobb számban és arányban mentek tönkre az élelmiszeres boltoknál az elmúlt években.
Az egyes szakmacsoportokat nézve a ruházati boltok száma az elmúlt öt évben 20 ezerről 16 ezerre, ötödével csökkent. 2016-ban előző évhez képest valamennyi iparcikkes üzlettípus (például bútor, elektromos cikk, újság, sportszer, játék) boltszáma csökkent, három kivétellel: ezek a humán gyógyászati és az állatgyógyászati cikkek boltjai, de hát ezekből alig van több együtt számolva ezer darabnál, mellettük pedig a gépjárműszaküzletek (itt 2016-ban 3.009 bolt volt, 52-vel több mint egy évvel korábban).
(forrás: www.blokkk.com)
