A XVIII. században a gőzgép megjelenése, később az autógyári futószalagok bevezetése, majd a XX. század végén a számítógép-vezérelt rendszerek elterjedése felforgatta a munka világát. Az új forradalom legalább ekkora hatású lesz – állíja a Siemens elnök-vezérigazgatója. Joe Kaeser szerint a virtuális világ összekapcsolódik a valósággal, az eredmény pedig egy olyan rendszer, amelynek minden folyamata teljesen integrált. Szenzorok és chipek segítenek azonosítani a termékek helyét, amelyek ismerettel rendelkeznek saját korábbi és aktuális állapotukról. A gépek, raktári rendszerek, az áruházak és gyártósorok egységes hálózata valósidejű kommunikációt folytat.
A kereskedőknek is alkalmazkodniuk kell ahhoz a helyzethez, hogy a gyárból személyre szabható termékek jönnek ki, a korábbi raktározási, szállítási funkciók összetettebbé válnak. A tét nem kicsi, a negyedik ipari forradalom egész Európa exportteljesítményét segítheti.
Az Ipar 4.0-át a fogyasztói trendek gyors változása kényszeríti ki. A termékek egyes generációi közt eltelt idő egyre rövidebb. Vegyük például az autóipart. A gyártók többségénél a vásárlók egyetlen kattintással testre szabják és megrendelik álmaik autóját. Tulajdonképpen már ma sem jön le két teljesen egyforma autó a futószalagokról. De a holnap vásárlói nem hajlandóak hosszú hónapokat várni a szállításra. Az autóipar globális termelőhálózatait úgy kell megtervezni, hogy képesek legyenek azonnal reagálni a piaci változásokra.
A digitalizálás önmagában véve felére csökkenti a piacra kerüléshez szükséges időt, a műszaki hatékonyság pedig további 30 százalékkal növelhető. A folyamat 20 év alatt mehet végbe, de már most fel kell készülni rá. A holnap munkáihoz szükséges képesítések ugyanis alapvetően különböznek a mai követelményektől. A jövő generációinak más módokon kell szakképzettnek lenniük, mindig készen kell állniuk az átképzésre – mutat rá a vezető.
