Pankucsi Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adóügyekért felelős helyettes államtitkára hétfőn reggel a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában elmondta, az elektronikus naplóval nem rendelkező pénztárgépek online pénztárgépre cserélésének határideje augusztus 31.; ez a kereskedők 70 százalékát – főként kiskasszás kereskedőket és vendéglátósokat – érinti. A kereskedőknek azonban 30 napos türelmi időt annak érdekében, hogy minden érintett a számára mind árban, mind szolgáltatásban legmegfelelőbb pénztárgépet tudja megrendelni, beszerezni – írja az MTI.
Kétfázisú ellenőrzés
Kétfázisú ellenőrzés lesz, legkésőbb augusztus 30-ig minden érintett vállalkozásnak meg kell igényelnie az üzembehelyezési kódot. A NAV ennek megfelelően szeptember 30-ig csak azt ellenőrzi, hogy a vásárláshoz szükséges üzembehelyezési kódot igényelték-e az adóhatóságtól a kereskedők. Az átállás ellenőrzésének második fázisa október elsejétől kezdődik, a NAV ekkortól már azt is ellenőrzi, hogy az átállásra kötelezettek rendelkeznek-e már pénztárgépgyártó által visszaigazolt megrendeléssel vagy esetleg már új online pénztárgéppel.
A büntetések mértéke
A csatlakozás minden vállalkozás számára kötelező, amely nyugtaadási kötelezettségének kötelezően pénztárgéppel tesz eleget. Ha valamely vállalkozás nem csatlakozik a rendszerhez, azaz nyugtaadási kötelezettségét a rendszer – 2013. augusztus 30. – hatálybalépését követően nem az állami adóhatósághoz online bekötött pénztárgéppel teljesíti, az úgy fog minősülni, mintha nyugtaadási kötelezettségét elmulasztaná. Így a magánszemély kötelezett 500 ezer forintig, a nem magánszemély kötelezettet 1 millió forintig terjedő mulasztási bírságra is számíthat, amely akár többször is kiszabható, és ismételt esetben akár üzletbezárásra is sor kerülhet. Ez utóbbi azonban csak bizonyíthatóan rosszhiszemű és visszaeső adózói magatartás esetén fordulhat elő.
A mulasztási bírság kiszabását megelőzően az adóhatóság mérlegeli az eset összes körülményét, az adózó jogellenes magatartásának (tevékenységének vagy mulasztásának) súlyát, gyakoriságát, továbbá azt, hogy az ellenőrzés alá vont adózó az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt-e el. A körülmények mérlegelése alapján az adóhatóság a mulasztás súlyához igazodó az adózási érdeksérelemmel arányos bírságot szab ki, vagy a bírság kiszabását mellőzi – tette hozzá.
Pankucsi Zoltán hangsúlyozta, nem a bírságolás a cél, hanem, hogy a vállalkozásokkal együtt küzdjenek a feketegazdaság visszaszorítása ellen, és megszüntessék azt a versenyhátrányt, amelyet az adóelkerülő cégek okoznak a tisztességesen adózóknak.
Mi legyen a régi pénztárgéppel?
Elmondta azt is, a 2013. augusztus 31-e, illetve 2013. december 31-e után már nem használható pénztárgépek esetében az üzemeltető választhat, hogy a pénztárgépet a használatból kivonja, vagy a szerviz közreműködésével leselejtezi. Amennyiben az üzemeltető maga vonja ki a használatból a pénztárgépet, úgy erről köteles az állami adóhatósághoz adatszolgáltatást teljesíteni. A használatból kivont pénztárgép adómemóriáját köteles az adómegállapításhoz való jog elévüléséig megőrizni.
Az üzemeltetőnek lehetősége van a pénztárgép selejtezésére is, amelyet szerviz végezhet. Ebben az esetben a pénztárgép üzemeltetőjét nem terheli adatszolgáltatási kötelezettség, ugyanis azt a szerviz teljesíti az állami adóhatóság felé. A selejtezésnek része az adómemória kiszerelése is, amelyet az üzemeltető köteles megőrizni az adómegállapításához való jog elévüléséig.
A pénztárgép-tulajdonos választása szerint dönthet úgy, hogy az eredeti funkciójára rendeltetésszerűen már nem alkalmas, azaz hulladékká vált pénztárgépet a gyártó/forgalmazó cég részére vagy a nyilvántartásba vett, illetve hulladékkezelői engedéllyel rendelkező vállalkozás részére adja át.
