Áprilisra már több mint 2200 fővel csökkent az alkalmazottak száma a kereskedelemben a februárihoz képest. (Ez volt az utolsó olyan hónap, amikor minden vasárnap és éjjel is nyitva lehettek az üzletek.)
Az adatok arra utalnak, hogy a boltzár elrendelése miatt csökken a létszám, a közvetlenül érintett kiskereskedelemben ugyanis a létszámcsökkentés kétezer-négyszáz fő volt, míg a nagykereskedelemben némi növekedést regisztrálhattak. A Blokk.com kereskedelmi szakportál szerint a legrosszabb a részmunkaidősök helyzete, ám a teljes állásban foglalkoztatottak létszáma is több mint ötszáz fővel csökkent.
A márciusban napvilágot látott 2011-es tanulmány a vasárnapi kereskedelmi szünet esetére 10-15 ezer munkahely megszűnését jósolta. A szaktárca akkor hiteltelennek nevezte a számára ismeretlen tanulmány megállapításait és azt hangsúlyozta: „Nem igaz, hogy bárki munka nélkül maradna a vasárnapi pihenőnap bevezetése miatt.”
A tárca szerint most sincs szó létszámcsökkentésről, a szezonális hatások miatt a statisztikákat éves összevetésben érdemes vizsgálni. E szerint egy év alatt a kereskedelem és gépjárműjavítás nemzetgazdasági ágban tízezerrel nőtt az alkalmazásban állók száma. A kiskereskedelemben a növekmény 2500 fő – írja a tárca, amely megjegyzi azt is, hogy a május 20. és június 20. közötti időszakban 1959 új álláshelyet jelentettek be a munkáltatók a kereskedelmi szektorban.
Más kérdés, hogy február és március között utoljára 2009-ben bocsátottak el ennél több kereskedelmi alkalmazottat. Míg tavaly – a fogyasztás növekedésével párhuzamosan – az ágazat folyamatosan emelte a munkavállalók számát, addig a zárva tartás bevezetését követően csökkenteni kezdte azt.
A hivatalos indoklás szerint a vasárnapi (és éjjeli) zárva tartás elrendelése a kereskedelmi alkalmazottak érdekeit szolgálta. Ugyanakkor idén áprilisban a KSH kimutatása szerint a kiskereskedelemben a korábbiaknál sokkal többet, összesen 378 ezer órát kellett túlórázniuk az alkalmazottaknak. Az elmúlt öt évben ilyen nagyságú túlmunkára nem volt példa.
