Óriási üzlet az élelmiszer-hamisítás

Az egyik legnagyobb haszonnal járó üzlet a világon az élelmiszerek hamisítása. Egy uniós felmérés szerint Európában az elmúlt tíz évben ez lett a kábítószer után a legnagyobb üzlet. Nem is csoda ez, ha belegondolunk például abba, hogy a német élelmiszer-ágazat nagyobb méretű és forgalmú, mint a járműipar.


A hamisítható élelmiszerek közül most éppen a borral van baj, méghozzá az Olaszországból érkező borokkal. A hazánkba bejövő tételek közül legutóbb 50 ezer hektolitert zároltak. Három olyan pincészet ellen is jövedéki vizsgálat indult ugyanis Olaszországban, amelyek exportálnak hozzánk bort – írta a Világgazdaság.
Ezek a nagyüzemek korábban az EU által támogatott lepárlásra termesztettek nagy mennyiségű szőlőt. Ez a fajta támogatás azonban megszűnt, a lepárlásra szánt bormennyiség felszabadult. Így kerülhetett a piacra a literenként 72–80 forintos folyóbor. Érdemes tudni, hogy egy liter bor előállításához 1,3–1,4 kilogramm szőlőre van szükség, miközben 70–80 forintnál olcsóbban sehol nem lehet a szőlő kilóját megvenni. Magyarországon egy liter bor önköltségi ára ezért mozog 110–120 forint között. Az olasz bornak azonban nemcsak az ára gyanús. Az is feltűnő, hogy a legtöbb onnan származó bor egységesen 9,5 alkoholfokos, azaz éppen a legalacsonyabb, amit még az Európai Unió borként elismer.
Nemcsak a borok, minden élelmiszer esetében fontos a tudatos választás. Habár a felmérések szerint a magyar fogyasztó leginkább utcai árusoktól, csomagtartókból, aluljárókban, piacokon vagy vásárokban jut hamis élelmiszerekhez, ezek a termékek gyakorlatilag a kereskedelemben bárhol előfordulhatnak. Helik Ferenc, a NÉBIH Kiemelt Ügyek Igazgatóságának vezetője egy korábbi interjúban azt mondta, többféle módszere és változata is van az élelmiszer-hamisításnak. Ha egy termékben több a só, vagy a víz, mint az előírás, az is hamisítás, akkor is, ha a fogyasztót ez nem veszélyezteti.
Az utóbbi időben leggyakrabban a védett eredetű szalámi- és kolbásznevekkel, borokkal élnek vissza, és amióta divatosak a bio, házi és kézműves termékek, azzal is egyre többen próbálkoznak, hogy az iparilag előállított élelmiszert, zöldséget, gyümölcsöt is így reklámozzák. Nemcsak készterméket, hamisított vetőmagot, növényvédő szert és virágföldet is nagy mennyiségben foglaltak le az elmúlt években.
Bár európai viszonylatban hazánkban nem jelentős mértékű a hamisítás, nagyon szigorú az ellenőrző rendszer. A három éve a NÉBIH keretein belül létrehozott Kiemelt Ügyek Igazgatóságához hasonló felderítő csoport csak Norvégiában és Olaszországban működik az unióban. Utóbbi érthető is, náluk a legelterjedtebb a hamisítás. A rekordnak számító évben több mint 14 ezer ilyen esetre derült fény és a hatóságok 24 millió kilogramm terméket foglaltak le, mintegy 850 millió euró értékben. Kiszámolták, hogy az olívaolaj hamisítás például több pénzt hoz, mint a heroin kereskedelme. A hamisítás főleg olyan termékeket érint, amelyek külföldön is nagy keresletnek örvendenek. Mozzarella sajtok és olívaolajok mellett sűrűn szerepelnek a listán sonkák, vizezett borfajták és szennyezett vízben tenyésztett kagylófélék. Az olasz agrártermelők szövetsége legalább évi 12,5 milliárd euróra becsüli az agromaffia üzleti forgalmát.