Egy kereskedőnek ma már rengeteg adat áll(na) rendelkezésére ahhoz, hogy ügyesebben vezesse üzletét, de nehéz az információkat megszereznie és kezelnie. Éppen ezért szükséges a megfelelő adatgondok kijelölése – vonható le a tanulság a Computerworld összeállításából. Eszerint ötféle módon jelölheti ki az adatok gyűjtéséért és rendszerezéséért felelős vezetőjét, ha követi a SAS Institute ajánlását. Az adatgondnokot ráállíthatja tématerületekre, üzleti folyamatokra, egyes projektekre, de kinevezheti funkciók, vagy a különböző informatikai rendszerek alapján is.
Az adatgondnoki szerep nem szuszakolható be az informatikai, a pénzügyi, vagy a marketingvezető feladatai közé, mivel az összes beszerzési, termék, ügyfél, kereskedelmi, pénzügyi és mindenféle más elérhető adatot kézben kell tartani a begyűjtéstől a tároláson át a hasznosításig. Az adatgondnoknak kell tudnia, hogy mit lehet, vagy kell kezdeni az információkkal, milyen folyamatokat kell életbe léptetni, hogyan kell ezeket fenntartani és fejleszteni – szögezi le az adatkezelésben szakértőnek számító SAS Institute friss tanulmánya.
A szakértők óva intenek attól, hogy az adatgondnokokból a cég súlytalanul lézengő elemei, esetleg számokkal bűvészkedő kockafejek váljanak. Az ideális eset, ha inkább a szervezetet átfogóan és összefüggéseiben átlátó vezetőkké fejlődnek, akik tisztában vannak a felelősségükkel és az abban rejlő lehetőségekkel. A SAS Institute ezért gyakorlati tapasztalatai alapján öt adatgondnoki modellt alakított ki, amelyeknek persze megvannak a maga előnyei és kockázatai is.
1. Adatgondnokság tématerületenként
Ebben a modellben minden adatgondnok egy meghatározott tématerület információit birtokolja és menedzseli. Tehát más és más kezeli az ügyféladatokat, a termékadatokat, a pénzügyi adatokat vagy éppen a gyártási adatokat.
2. Funkciók szerinti modell
A funkcionális adatgondnokság az egyes szervezeti részlegekre összpontosít. A marketingosztály esetében ez például magában foglalja az ügyfelek, a kampányok és a promóciók adatait, a fogyasztói értékeket.
3. Üzleti folyamatok szerint
Ebben a modellben minden diszkrét üzleti folyamat mellé egy adatgondnokot rendelnek. Ez ott nagyon hatékony, ahol pontosan értik a vállalati szintű folyamatokat, felismerték, hogy a folyamat adatokat szül- és fordítva.
4. Rendszerek szerint
Ebben a modellben az adatgondnokokat az adatokat létrehozó rendszerek mellé rendelik. Ez egy nagyon IT-centrikus megközelítés, de a vállalatok jelentős részénél ez a logikus megoldás, ha az adatok nem elég jól definiáltak, nem elég pontos az értékük vagy nem megfelelő a követésük. A rendszerorientált adatgondnokság alulról építkezve oktathatja az üzleti területeket az adatgazdálkodásra, az olyan szabályok és eljárások kialakítására, amelyek az adatokat sokkal hasznosabbá tehetik az üzlet számára.
5. Projektek szerint
A projektorientált megközelítés praktikus és gyors. Ez a megközelítés az adatgondnokságot leszállítja a földre, s a projektet alkalomként használja az adatokkal kapcsolatos képzettségek kialakítására. Ellentétben a másik négy modellel, a projektalapú megoldás gyakran csak átmenetileg működik.
Az egyes modellek előnyeiről és lehetséges hátrányairól érdemes átolvasni a teljes cikket!
Összefoglalva: az adatgondnokság elfogadása nő majd, és a szerep is fejlődésen megy keresztül. A cégek fokozzák erőfeszítéseiket a vállalati adatvagyon menedzselésében, az adatminőség javításában, az adatstandardok kialakításában. Végső soron az adatvezérelt vállalati kultúrák kialakulása várható.