Min spórolnak leginkább a fogyasztók az Európai Unióban?
Az európai fogyasztók a havi kiadásaik fedezése érdekében mindenekelőtt az edzőtermi- és a streaming előfizetésük számláját nem fizetnék be. Az európai átlaghoz képest jóval több magyar (68%), kényszerül azzal lefaragni a havi kiadásokból, hogy olcsóbb üzletekben és diszkontáruházakban vásárol a megszokottól eltérő, helyettesítő élelmiszereket.
Milyennek számít a pénzügyi magabiztosság Magyarországon?
Az Európai Fogyasztói Fizetési Felmérés kimutatása alapján a magyar fogyasztók több mint fele (52%) állítja, hogy a havi számláit nem képes gond nélkül kifizetni, míg a megkérdezettek negyede nem képes havi kiadásai tudatos nyomon követésére sem. Görögország után az Európai Unióban Magyarországon a legnagyobb azok aránya, akik nem képesek rendezni havi számláikat.
Az európai fogyasztók általánosságban véve bizakodóak az anyagi helyzetüket illetően, ugyanakkor egyes területeken felmerülnek aggodalmak a pénzügyi ellenálló képességükkel kapcsolatban. Az Intrum által végzett Európai Fogyasztói Fizetési Felmérés (ECPR) legfrissebb eredményei alapján az derült ki, hogy az európaiak többsége magabiztos abban, hogy képes minden hónapban kifizetni számláit. A válaszadók 41 százaléka kifejezetten, míg további 32 százalékuk meglehetősen biztos benne.
Ugyanakkor az adatok azt mutatják, hogy a megtakarítási képességünkben és a havi kiadások nyomon követésével kapcsolatban már kevésbé vagyunk bizakodóak. Csak a megkérdezettek 21 százaléka állította határozottan, hogy minden hónapban képes lesz félretenni vészhelyzet esetére vagy hosszú távú megtakarítási célokra. A havi költségek nyomon követésében és az adósságtörlesztésben, az online előfizetések törlesztésében is kevesebb az önbizalom: a megkérdezettek 36 százaléka nagyon magabiztos, míg 34 százalékuk csak meglehetősen biztos ezen a téren.
A Z generáció a legkevésbé magabiztos pénzügyileg
Az európai fogyasztók pénzügyi biztonságérzete érzékelhetően különbözik az egyes generációk körében. Bár a fogyasztók általánosságban pozitívak a háztartási pénzügyeikkel kapcsolatban, a fiatalabb Z generáció tagjai kevésbé biztosak a havi kiadásaik nyomon követésében és a számláik kifizetésében, szemben a baby boomer generációval.
Az infláció és a magas kamatkörnyezet az aggodalmak legfőbb forrásai, amelyek megnehezítik a fogyasztók számára a megfelelő pénzügyi tervezést és megtakarítást. Az európaiak átlagosan nem tudnak megfelelni az 50-30-20 szabálynak, vagyis annak, hogy a jövedelmük 50%-át a fix havi kiadásokra költsék, 30%-át a vágyaik kielégítésére (például szórakozás, vásárlás), és 20%-ot megtakarításra, befektetésre tegyenek félre.
Átlagosan többet, a bevételünk 56%-át fordítjuk a fix kiadásokra, és az ideálisnál kevesebbet tudunk szórakozásra és megtakarításra felhasználni. Megfigyelhető az is, hogy az X generáció, valamint a női fogyasztók általában többet költenek az alapvető kiadásokra és kevesebbet önmagukra.
Elsőként az edzőtermi bérletről és a streamingről mondanánk le
A válaszadók közül sokan aktívan próbálnak megbirkózni a pénzügyi kihívásokkal, és számos intézkedést tesznek a költségvetésük rendezése érdekében. A megkérdezettek legnagyobb része, több mint fele, az online előfizetéseken és streaming szolgáltatásokon igyekszik spórolni. Emellett 45 százalékuk gondolkozik másodállás felvételén is, annak érdekében, hogy növelje jövedelmét. Mindemellett a megkérdezettek fele úgy véli, hogy a vállalkozások általában nem eléggé támogatóak a jelenlegi pénzügyi kihívásokkal kapcsolatban.
Az európai 56 százalékos átlaghoz képest jóval több magyar (68 százalék) azzal próbál lefaragni a havi kiadásokból, hogy olcsóbb üzletekben és diszkontáruházakban vásárol, és a márkás élelmiszerek helyett a sajátmárkás termékeket választja. A magyarok több mint fele spórol a nem alapszükségleteken, és közel felük próbál jobban fizető állást találni. Valamivel több mint tíz százalékuk mondja azt, hogy szükség esetén kihagyná egy vagy akár több alkalommal a számla kifizetését.
A boomerek 77 százaléka úgy gondolja, hogy minden havi számláját képes kifizetni, míg a Z generációsoknak csak a 70 százaléka vélekedik így. A boomerek 76 százaléka képes nyomon követni a havi költségeit és online előfizetéseit, míg a Z generációnak csak 64 százaléka képes ugyanerre. Az egyes európai országokban is eltérő pénzügyi magatartás figyelhető meg. Görögország (20%) és az Egyesült Királyság (16%) után Magyarországon (15%) a legnagyobb azok aránya, akiknek vannak kétségeik arról, hogy képesek rendezni havi számláikat.
Általánosságban nézve a fogyasztók annak érdekében, hogy fedezzék a havi kiadásokat, legszívesebben az edzőtermi- és a streaming előfizetésük számláját nem fizetnék be. Leginkább a mobiltelefon-előfizetés, a hitelkártyák és az áramellátás kifizetését tartják első számú prioritásnak. Ugyanakkor a többi korosztályhoz képest a Z generáció kevésbé hajlandó lemondani a streaming szolgáltatásokról, inkább a telefonszámlája kifizetéséről mondana le.
Forrás: Store Insider
Illusztráció: Flickr
