Jövő év január 1-től a jogszabályok a pultvonal feletti területen kizárólag a dohánytermékek számára biztosítanak megjelenítési lehetőséget a dohányboltokban - írja a 24.hu portál. A lap értesülései szerint a dohánypiaci szereplők a törvénymódosítást túl általánosnak tartják, ezért jogértelmezést sürgetnek. A problémát az jelenti, hogy a szövegezésből nem derül ki egyértelműen, hogy a trafikokban értékesíthető nem dohánytermékeket – ilyenek például a sörök, az üdítők és az energiaitalok – miként kell majd elhelyezni az üzletekben. 

A vállalkozások fenntarthatóságra utaló reklámkommunikációi sok esetben nem párosulnak a fogyasztók számára könnyen elérhető és releváns alátámasztással - hangzik a GVH figyelmeztetése, melyet a Store Insider portál is közzétett.

Kilónként, literenként akár 200-300 forintos veszteségük is lehet a boltoknak az ársapkás termékeken – mondta az Indexnek Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) főtitkára. A portál összeállítása szerint a kereskedők küzdenek, azonban a kabinet szerint a korábbi években jelentős profitot realizáltak, így belefér, hogy kvázi akciós árú termékként tekintsenek a hatósági áras árukra.

Rövid és enyhe gazdasági visszaeséssel kell szembenézniük a vállalatoknak Európában, amit azonban csak lassú fellendülés követ – olvasható ki az EY nemzetközi tanulmányából, amelyet a Trade magazin portál foglalt össze. A közép-kelet-európai régiót, így Magyarországot is súlyosabban érinti a krízis, emiatt a cégeknek minden rendelkezésre álló forrást meg kell ragadniuk a túléléshez, emellett hatékonyabbá és zöldebbé kell válniuk, hogy megerősödve kerüljenek ki a válságból.

Tovább tart az árak erőteljes emelkedése a gyerekek által használt mindennapos termékek esetében - derül ki a K&H gyerekinflációs kosarából. A többek között gyerekcipőt, joghurtot, narancslét és kakaós csigát tartalmazó kosár egy év alatt 21 százalékkal, 2019 decemberéhez képest pedig több mint 30 százalékkal drágult. Például a kakaós csiga ára éves szinten 53, hároméves összevetésben pedig 81 százalékkal nőtt.

Tavaly július óta drasztikusan megugrott a kereslet Magyarországon a fagyasztóládák és fagyasztószekrények iránt. A jelenségről az online kiskereskedelmi piac egyik vezető szereplője, az eMAG azt mondta a G7.hu gazdasági portálnak, hogy a rezsicsökkentés szabályainak tavaly nyár végi megváltoztatása után egyetlen hónap alatt 64 százalékkal nőtt ennek a termékfajtának az értékesítése.

A felhasználói tartalom és a valós vásárlói élmények jelentősége folyamatosan nő, amihez a TikTok és az Instagram Reels optimális technikai feltételeket biztosít. A Store Insidernek nyilatkozó Bauer Zsófia szerint hazánkban is folyamatosan terjednek az új hirdetési módszerek, de még bőven akadnak kiaknázatlan lehetőségek. A szakportál szemlézi az ESM Magazine cikkét is, amelyben az Emplifi nevű, vásárlói élményeket kutató és fejlesztő vállalatra hivatkozva arról írnak, hogy 2023 a közösségi médiában a hitelesség éve lesz, azáltal hogy a gyártók a felhasználói tartalom felé fordulnak és folytatódik a terjeszkedés új platformok felé, mint a BeReal és a TikTok.

A több tényező eredményeként létrejött válság alaposan átalakította a magyarok vásárlási szokásait. A bevásárlást egyre inkább az online térben intézik az emberek, illetve ott vásárolnak, ahol van kellő mennyiségben hatósági áras termék. A pontgyűjtő kártyák és -alkalmazások mellett az egyes üzletek applikációit is előszeretettel használják már a vásárlók, de a nyereményjátékok vonzzák őket a leginkább. A vásárlási szokások változásáról az Ynsight Research kutatója, Csiby Fruzsina beszélt a VG Podcastben.